Egyváltozós analízis 1. előadás és gyakorlat
2015/2016. őszi félév
Mottó:
„Az élet csak két dologra jó: matematikával foglalkozni és matematikát tanítani.”
Siméon-Denis Poisson (1781–1840)
Időpontok
- Előadás (mm5t1an3):
- szerda 10–12 (Kémia 063 Bruckner terem)
- Gyakorlatok (mm5t2an3):
- 1. csoport (Besenyei Ádám): csütörtök 16–18 (D. 4-713)
- 2. csoport (Gémes Margit): szerda 12–14 (D. 3-716)
- 3. csoport (Gémes Margit): hétfő 10–12 (D. 4-713)
- 4. csoport (Nagy Noémi): kedd 12–14 (D. 0-412)
- 5. csoport (Nagy Noémi): kedd 16–18 (D. 00-112)
A tárgy célkitűzése
Az egyváltozós analízis folytonosság és differenciálszámítás témaköreinek tárgyalása. Nagy hangsúlyt fektetünk a fogalmak alapos elsajátítására és feladatmegoldásban való alkalmazására.
Tematika
- Valós függvények globális tulajdonságai: konvexitás.
- Egyváltozós függvények folytonossága és határértéke: átviteli elv, határértk és műveletek, nevezetes határértékek, folytonos függvények tulajdonságai.
- Differenciálszámítás: műveletek és elemi függvények deriváltja, monotonitás, konvexitás, szélsőértékek, függvényvizsgálat.
Ajánlott irodalom
- Laczkovich Miklós – T. Sós Vera Valós analízis I., TypoTeX, Budapest, 2012. (Kiváló könyv, de sokkal több anyagot ölel fel, mint ami előadáson szerepelni fog)
- Gémes Margit – Szentmiklóssy Zoltán, Analízis feladatgyűjtemény (Ebből csak a 3–4. fejezetet használjuk; angol nyelven is elérhető.)
- Gémes Margit – Szenmiklóssy Zoltán, Egyváltozós analízis 1 kiegészítő példatár (Gyakorlatokon ebből a két példatárból dolgozunk, ezért mindenkinél legyen ott mindkettő megfelelő fejezete akár kinyomtatva, akár okostelefonon.)
- Pintér Lajos, Analízis I–II. (a gimnázium speciális matematika osztályai számára), Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. (újabb kiadás: TypoTeX kiadó) (Kiváló könyvecske, én nagyon szeretem, annak idején középiskolai tanárom adta a kezembe.)
További hasznos olvasnivaló:
Zárthelyi, vizsga
Részletes tájékoztató. A lényeg: a tárgy összevont számonkérésű, egyetlen végső jegy kerül be a Neptunba, amelyet a gyakorlati jegy és a szóbeli vizsgán szerezett vizsgajegy átlaga ad. A gyakorlati jegyet két zárthelyi, legalább 6 darab röpzárthelyi (amelyek közül a legrosszabb nem számít) és az órai munka alapján adják a gyakvezérek. A röpdolgozatokban az előadáson szereplő fogalmakra, tételekre is rákérdezünk. A félév végén egy javítási lehetőség van az egész félév anyagából, de ezen a pótzh-n rontani is lehet. A vizsga szóbeli, amelyen egy feladatot is meg kell oldani. Vizsgatematika.
- Az első zh időpontja:
- az október 12–16. héten a gyakorlatokon.
- A második zh időpontja:
- a szorgalmi időszak utolsó hetében a gyakorlatokon (december 7–11.).
- Pótzh:
- december 16. szerda 9–11. Déli tömb 0-805.
Az előadások, gyakorlatok heti anyaga
Mi volt a gyakorlaton?
- [Besenyei Ádám csoportja]
- [2014. ősz, 1. zh, Besenyei Ádám csoportja]
- [2014. ősz, 2. zh, egész évfolyam]
- [2014. ősz, javító/pót zh, egész évfolyam]
Mi volt az előadáson?
Figyelem: ez nem előadásjegyzet, csak egy emlékeztető, amelyben bőven akadnak elírások. Ezeket tessék értelemmel kezelni és jelezni, vizsgán az erre való hivatkozást nem tudom elfogadni.
- 1. hét: [előadás] (függvényekhez kapcsolódó fogalmak és tulajdonságok)
- 2. hét: [előadás] (konvex és konkáv függvények)
- 3. hét: [előadás] ([bal és jobb oldali] folytonosság definíciója, példák)
Érdekességek: Ki volt Weierstrass? Weierstrass függvénye
- 4. hét: [előadás] (átviteli elv és következményei, adott pontbeli véges függvényhatárérték)
- 5. hét: [előadás] (a függvényhatárérték összes esete)
- 6. hét: [előadás] (a függvényhatárértékre vonatkozó átviteli elv és következményei)
- 7. hét: [előadás] (függvényhatárérték és egyenlőtlenségek, nevezetes limeszek)
- 8. hét: [előadás] (függvényhatárérték és kompozícó, korlátos, zárt intervallumon értelmezett folytonos függvények)
- 9. hét: [előadás] (Bolzano-tétel és következményei, néhány elemi függvény és tulajdonságaik)
- 10–13. hét: [előadás] (Differenciálszámítás, helyettesítés)
Érdekességek: Mérő László idézet (A csodák logikája című könyvéből). Az f(x) jelölés első megjelenése Euler 1734-es művében (a legalsó sorban). A Dirichlet-függvény 1829-ből. Ki volt Dirichlet?
Érdekességek: Ki volt Jensen? Jensen cikke 1906-ból.
Érdekességek: Kalandozások a Bolzano-tétel körül. Ki volt: Bernard Bolzano, Gaston Darboux?