Parciális differenciálegyenletek előadás és gyakorlat
2014/2015. tavaszi félév
Mottó:
„A természet elmélyült tanulmányozása a matematikai felfedezések legtermékenyebb forrása.”
Időpontok
- Előadás (mm1c1pd6m):
- hétfő 8–10 (Déli tömb 0-805-ös terem) [Az előadások emlékeztetői]
- Matematikus gyakorlat (mm1c2pd6m):
- 1. csoport (Izsák Ferenc): csütörtök 8–10 (Déli tömb 00-115-ös terem)
- Alkalmazott matematikus gyakorlatok (mm1c2pd6a):
- 1. csoport (Tarcsay Zsigmond): kedd 14–16 (Déli tömb 3-219-es terem)
- 2. csoport (Szűcs Zsolt): hétfő 16–18 (Déli tömb 3-219-es terem)
A tárgy célkitűzése
A tárgy oktatásának célja egyrészt az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a különböző természettudományos modellekben elődorduló legfontosabb klasszikus parciális differenciálegyenletekkel, másrészt pedig rövid áttekintést kapjanak a parciális differenciálegyenletek elméletében alkalmazott fő eszközökről és módszerekről. Gondolatébresztőként V. I. Arnold (1937-2010), a 20. század egyik zseniális matematikusának véleményét érdemes megfontolni.
Tematika
- A parciális differenciálegyenlet fogalma, speciális típusok. Fizikai példák kezdeti, peremérték- és vegyes feladatokra.
- A másodrendű lineáris és szemilineáris parciális differenciálegyenletek osztályozása és kanonikus alakja.
- A disztribúció fogalma, reguláris disztribúciók. Algebrai műveletek disztribúciók körében. Disztribúciók tartója. Disztribúciók deriválása, nevezetes példák. Konvolúció és direkt szorzat disztribúciók körében.
- Állandó együtthatós lineáris differenciálegyenletek alapmegoldása, példák.
- Klasszikus és általánosított Cauchy-feladat állandó együtthatós lineáris hiperbolikus és parabolikus egyenletekre.
- Green-formulák elliptikus egyenletekre. Az elliptikus peremérték-feladatok klasszikus megoldásának egyértelműsége. Green-függvény.
- Szoboljev függvényterek: alaptulajdonságok, ekvivalens normák, kompakt beágyazási tételek, nyomoperátor.
- A peremérték-feladatok gyenge (Szoboljev-térbeli) megoldásának fogalma. Klasszikus és általánosított sajátérték-feladat. A sajátértékek és sajátfüggvények tulajdonságai. Alternatíva tétel az inhomogén peremérték feladatokra.
- Vegyes (kezdeti-peremértékfeladat) hiperbolikus és parabolikus egyenletekre. A gyenge (Szoboljev-térbeli) megoldás egyértelműsége, a megoldás létezése (Fourier-módszer).
Ajánlott irodalom
- Simon László – E. A. Baderko, Másodrendű lineáris parciális differenciálegyenletek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. (az előadás erre épül, nehezebb feladatokkal)
- Besenyei Ádám – Komornik Vilmos – Simon László, Parciális differenciálegyenletek, ELTE, TypoTeX, 2013. (bőven van még mit csiszolni rajta...)
- Czách László – Simon László, Parciális differenciálegyenletek 1–2., ELTE jegyzet, Budapest, sok kiadás (klasszikus elmélet, disztribúciók nélkül)
- V. Sz. Vlagyimirov, Bevezetés a parciális differenciálegyenletek elméletébe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. (nehéz olvasmány, fizikai szemlélet szükséges)
- V. Sz. Vlagyimirov, Parciális differenciálegyenletek feladatgyűjtemény, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980. (nehezebb feladatok)
- Freud Géza, Parciális differenciálegyenletek (Műszaki matematikai gyakorlatok B VIII), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, sok kiadás. (sok feladat)
- Lawrence C. Evans, Partial Differential Equations, AMS, Providence, 2002. (egyszerű és elegáns tárgyalásmód)
- Vladimir Arnold, Lectures on Partial Differential Equations, Springer, 2004. (zseniális, szemléletes, nem szokványos, mint minden Arnold-könyv, előszó)
- Haim Brezis, Functional Analysis, Sobolev Spaces and Partial Differential Equations, Springer, 2010. (zseniális könyv, lényegretörő, az összefüggésekre világít rá, feladatok és megoldások)
További olvasnivaló az érdeklődőknek
Zárthelyi, vizsga
A gyakorlatokon a félév során két zárthelyi lesz, a gyakorlati jegyet a két zh összpontszáma fogja meghatározni. Mindkét zh 7 feladatból áll, mindegyik feladat 5 pontot ér, így a két zh-val összesen 70 pont szerezhető. Mindkét zh-n legalább egy feladatot (lényegében) helyesen meg kell oldani. A gyakorlati jegy ponthatárai várhatóan nem lesznek szigorúbbak, mint 20-30-40-50. A két zh közül az egyik javítható, a javító felülírja a korábbi pontszámot.
- Az első alkmat zh időpontja:
- március 16. és március 18. a gyakorlatok idejében és helyén.
- A második zh időpontja:
- május 4. és május 6. a gyakorlatok idejében és helyén.
- Javító zh, gyakuv:
- szorgalmi időszak utolsó hetében javító, vizsgaidőszak első hetében gyakuv.
Az előadás írásbeli vizsgával zárul. Vizsgaidőpontok: május 27. (D. 0-805), június 9. (D. 0-805), június 18. (É. 0.83) (a vizsgák 9-től kezdődnek). Részletes vizsgatematika. Minta vizsga.
Az alkmatos gyakorlatok feladatsorai és megoldásaik
- 1. gyakorlat (elemi megoldási módszerek): [feladatsor] [megoldás]
- 2. gyakorlat (elsőrendű egyenletek): [feladatsor] [megoldás]
- 3. gyakorlat (kanonikus alak): [feladatsor] [megoldás]
- 4–5. gyakorlat (disztribúciók): [feladatsor] [megoldás]
- 6. gyakorlat (1. zh): [2014. tavasz A csoport] [B csoport]
- 7. gyakorlat (parabolikus alapmegoldás): [feladatsor] [megoldás]
- 8. gyakorlat (parabolikus Cauchy-feladatok): [feladatsor] [megoldás]
- 9. gyakorlat (hiperbolikus Cauchy-feladatok): [feladatsor] [megoldás]
- 10. gyakorlat (elliptikus peremérték-feladatok): [feladatsor] [megoldás]
- 11. gyakorlat (sajátértékek, parabolikus vegyes feladatok): [feladatsor] [megoldás]
- 12. gyakorlat (2. zh): [2014. tavasz A csoport] [B csoport]
Érdekességek: Brook Taylor és a Methodus (a
hullámegyenlettel),
állóhullám 1D-ban,
állóhullámok kötélen, Chladni-ábrák,
Sophie Germain és a biharmonikus egyenlet.
Érdekességek: Sir William Rowan Hamilton és a hamiltoni mechanika.
Érdekességek: Oliver Heaviside, Paul Dirac és a
kókuszdiók,
Laurent Schwartz
a lepkéivel és egy előadásjegyzete.
Érdekességek: George Green és a fő műve 1828-ból (a formulákkal), rövid összefoglaló.
Érdekességek: Albert Einstein
1905-ös (Annus Mirabilis)
cikke
a Brown-mozgásról,
Jean-Marie Duhamel és a Duhamel-elv.
Érdekességek: Jean le Rond d'Alembert és a d'Alembert-formula, az eredeti cikk.
Érdekességek: Pierre-Simon Laplace és a
Laplace-egyenlet,
Siméon-Denis Poisson és
a
Poisson-egyenlet
Peter Johann Gustav Lejeune Dirichlet,
Carl Neumann.
Érdekességek: Joseph Fourier
és „a fizikusok bibliája”
(mondta Sommerfeld),
avagy „Fourier matematikai költeménye”
(mondta Lord Kelvin).