Többváltozós analízis 2. előadás és gyakorlat
2019/2020. tavaszi félév
Mottó:
„Az élet csak két dologra jó: matematikával foglalkozni és matematikát tanítani.”
Siméon-Denis Poisson (1781–1840)
Időpontok
- Előadás (mm5t1an8):
- csütörtök 14–16 (D. 0-805. terem)
- Gyakorlatok (mm5t2an8):
- 1. csoport (Sikolya Eszter): hétfő 10–12 (D. 0-221)
- 2. csoport (Besenyei Ádám): kedd 10–12 (D. 0-826)
- 3. csoport (Takács Anna): kedd 12–14 (D. 0-221)
A tárgy célkitűzése
A differenciálegyenletek, a Jordan-mérték, a többváltozós integrálszámítás és a vonalintegrál fejezeteinek tárgyalása. Nagy hangsúlyt fektetünk a fogalmak alapos elsajátítására és feladatmegoldásban való alkalmazására.
Tematika
- Közönséges differenciálegyenletek: szeparábilis, elsőrendű és másodrendű lineáris egyenletek, alkalmazások.
- Jordan-mérték: belső és külső mérték, mérhetőség, nullmértékű halmazok, terület- és térfogatszámítás.
- Többváltozós integrálszámítás: integrálás téglán, integrálás Jordan-mérhető halmazon, alaptulajdonságok, lebontási tétel, terület- és térfogatszámítás.
- Többváltozós függvények folytonossága és határértéke.
- Görbék: ívhossz és rektifikálhatóság.
- Vonalintegrál: munka, vonalintegrál értelmezése és kiszámítása, potenciál, Newton–Leibniz-tétel.
Ajánlott irodalom
- Laczkovich Miklós – T. Sós Vera, Valós analízis I., TypoTeX, Budapest, 2012. Laczkovich Miklós – T. Sós Vera, Valós analízis II., TypoTeX, Budapest, 2013.
- Sikolya Eszter, Analízis jegyzet
(Kiválóan illeszkedik az előadáshoz és a tankönyvnél rövidebb.) - Gémes Margit – Szentmiklóssy Zoltán, Analízis feladatgyűjtemény I. (angolul is) (Gyakorlatokon ebből dolgozunk, ezért legyen ott mindenkinél akár kinyomtatva, akár okostelefonon, tableten stb. Ebben a félévben a 9. és 10. fejezetre lesz szükségünk.)
- Fekete Zoltán – Zalay Miklós, Többváltozós függvények analízise, Műszaki Kiadó, sok kiadás (Példatár megoldásokkal, gyakorlásra hasznos lehet, de az anyagnak csak egy részét tartalmazza és nem is feltétlenül olyan mélységben, ahogy esetleg gyakorlaton szerepel majd.)
(Előadáson ezek mentén haladunk, de a könyvek sokkal több anyagot ölelnek fel, és mélyebben is tárgyalnak.)
Zárthelyi, vizsga
Részletes tájékoztató. A lényeg: a tárgy összevont számonkérésű, egyetlen végső jegy kerül be a Neptunba, amelyet a gyakorlati jegy és a szóbeli vizsgán szerzett vizsgajegy együttesen határoz meg. A gyakorlati jegyet 2 csoportzárthelyi és 4 darab röpzárthelyi alapján adják a gyakvezérek. A röpdolgozatokkal csak javítani lehet, méghozzá legfeljebb egy érdemjegyet. Emellett az esetleges kerekítésnél természetesen az órai munka szintén szerepet játszik. A röpdolgozatokban az előadáson szereplő fogalmakra, tételekre is rákérdezünk. A félév végén egy javítási lehetőség van az egész félév anyagából, de ezen a pótzh-n rontani is lehet. A vizsga szóbeli, amelyen egy írásbeli beugró kérdéssort is meg kell válaszolni. Tudnivalók a vizsgáról és tételsor.
- Az első zh időpontja:
- március 23-24.
- A második zh időpontja:
- május 11-12.
- Pótzh:
- a vizsgaidőszak első hetében
A gyakorlatok és előadások heti anyaga
Mi volt a gyakorlaton?
Mi volt a gyakorlaton?
Figyelem: ez nem előadásjegyzet, csak egy emlékeztető, amelyben bőven akadnak elírások. Ezeket tessék értelemmel kezelni és jelezni, vizsgán az erre való hivatkozást nem tudom elfogadni.
- 1. hét: [előadás] (szeparábilis és elsőrendű lineáris differenciálegyenletek)
- 2. hét: [előadás] (elsőrendű lineáris differenciálegyenletek)
- 3. hét: [előadás] (másodrendű egyenletek, harmonikus rezgőmozgás)
- 4. hét: [előadás] (Jordan-mérték előkészületek)
Érdekességek: radiokarbon kormeghatározás, korlátlan növekedés.
Érdekességek: Mese a kis hangyáról és a gonosz manóról.
Érdekességek: Ki volt Wronski? Animáció a harmonikus rezgőmozgásról. Animáció az ingamozgásról.
Érdekességek: Ki volt Camille Jordan (1838–1922)?